english
magyar

Remény a reménytelenségben

„Csak Egyet”: furcsán hangzó név. Miért választottuk mégis?

Imapárokat keresünk!

Hordozzunk naponta imádságban "Csak Egyet"!

Aktuális híreink

Tekintsék meg friss híreinket!

Karolj fel!

"Fogadj örökbe" egy rászorulót!

Online támogatás

Online is küldhet nekünk adományt.

Kérjük, támogassa szolgálatunkat adója 1%-ával!

Efrata Alapítvány a Hajléktalanokért Adószám:18242090-1-42 Számlaszám: 11719001-20322546

Laca

Mint egy nagyra nőtt kövér csecsemő, olyannak tűnik ez a harminc éves fiatalember. Csak sötét barna bőre árulja el, hogy roma, az arc maga nem „romás” és maga az ember sem az. Laca, ahogy most itt a cikkben hívni fogjuk, mindenesetre: hallatszik. Hangja, excentrikus megnyilvánulásai áthatolnak minden téren és falon, ha ő ott van valahol, azt az éneklő hanghordozás, a gyakran feltörő nevetés, a hangerő azonnal tudtul adják. Igaz, ő maga sem próbálja meg palástolni jelenlétét.

Most épp intézkedik. Mintha életrajzi filmet látnánk egy amerikai milliomos „én legalul kezdtem”- éveiről.  Ez a volt állami gondozott cigány fiú,  aki jelenleg egy hajléktalan szállón lakik, egy szociális nappali melegedőben (nálunk), az ingyen telefonról, most épp egy nyomdával tárgyal hallatlan profizmussal, intellektuális szókészlettel  és olyan elsöprő lendülettel hogy még  a Wall Street-en is megirigyelnék a menő brókerek.

Be vagyunk avatva: tudjuk, hogy annak az idegenforgalmi irodának a szórólapjairól próbál alkudni, amelyet ő és egy ismerőse hoztak létre. A két személyes cégben Laca  az észt, a szervezőkészséget és a nyelvtudását adja  (több nyelven beszél, angolul felső fokon!) a társ a tőkét.

Barátunk napközben a turistáknak ajánlja cégük esti városnéző busz- programját, este pedig, folyékony angol nyelven, ő maga a guide, a tolmács és ő kommentálja a látni valókat –legalább olyan felkészülten mint egy hivatásos idegenvezető. (Igaz: jobb kiejtéssel… )

Fantasztikus ember! Pár hónap alatt összekeres annyi pénzt, hogy egy fizetős, magas színtű hajléktalan szálló lakója lehessen. Kifizeti azt is, hogy egyedül lehessen egy szobában, amit gyakorlatilag ő maga rendez be, sok zöld növénnyel és terráriummal, majd  egy pár hónapig élvezi amit magának megteremtett. Aztán valahogy mindig borul az idill: vagy a szociális munkásoknak tűník fel, hogy milyen sokat költ és eltessékelik, mondván,túl sok a jövedelme ahhoz, hogy hajléktalan szállón legyen, vagy nyugtalanság, elégedetlenség gyötri és ő maga borít– otthagyja a munkahelyet a főnökkel összeveszik és eljön a szállóról.

Akkor átteszi a székhelyét Olaszországba vagy Ausztriába (olaszul, németül is jól beszél), ott menekült szállón lakik, napközben kéreget és várost néz. Aztán visszajön, újra besírja magát az arab szálloda tulajdonoshoz aki jól ismeri és aki újra felveszi, mert sajnálja és mert Laca tényleg jól dolgozik. És akkor kezdődik előről az egész… Hajléktalan szálló, majd jobb hajléktalan szálló, végül saját szoba aztán mindennek a felrúgása…

Amikor beszélsz vele, lassan megérted miért.

- Senkim sincs – mondja. Csak a nővéremék, akik csak addig látnak szívesen míg van pénzem és hozok valamit a gyerekeknek.. Látja, most is viszek valamit ?!… Imádom őket! – ragyog az arca, amikor róluk beszél, aztán újra elkedvetlenedik ahogy folytatja. –Nézze… Nem tartozom sehova... A romák között magyar vagyok.. A gondolkodásom is magyar, azt mondják… A magyarok között  cigány vagyok.... Ráadásul ugye meleg vagyok, mindenhol kiszúrnak, beszólogatnak… a hajléktalan szállón még a szoc. munkás is múltkor megalázott a többiek előtt.. Kilógok még a templomi közösségből is.. Be se merek menni, mert úgy érzem mocskos vagyok.. Isten biztos haragszik rám… De  undorodom az aluljárós buziktól, az erőszaktól…a pénzes szextől, bár csináltam azt is…

Meleg barna, tiszta tekintetét most rám emeli, érzem, mélyről jön amit  mond: -Tudja Gyuribácsi… Nekem soha nem volt még igazi társam… Valaki,  aki megölelt volna és azt mondta volna: - Szeretlek…

Készítette az: Unicial Grafikai Stúdió