Élettársa alkoholistává vált

Orsolya 1962-ben született Budapesten, 63 éves. Apja szerszámkészítő lakatos volt, anyja vegyészmérnök, egy nővére volt.

A szülei 1955. és 1962. között Brazíliában éltek, a nővére 1959-ben Brazília legnagyobb városában, São Pauloban született. Apja ott sofőrként dolgozott, anyja bébiszitterként. Magyarországra való visszaköltözésük után vettek egy panellakást Dél-Pesten, ott lakott a család. A gyerekek sokat kirándultak a szülőkkel, nagyszülőkkel. Orsolya 14 éves korában a nagyszüleihez költözött, a VIII. kerületbe, akik bejelentették őt a saját lakásukba, hogy majd ő örökölje. Szegényes körülmények között éltek ott, ő a nagymamájával ingyenes fürdőbe járt a Kürt utcába.

Orsolya az általános iskola elvégzése után kereskedelmi szakközépben tanult, majd 18 éves korától a postán kezdett dolgozni. 24 évesen élettársa lett Imre, aki gépkocsi-kísérőként és rakodóként dolgozott, vele felváltva éltek hol egyiküknél, hol a másikuknál. Sokáig tartott vele a kapcsolata, 24 évig.

30 évesen váltott a munkavállalás terén, a postai munka helyett elment kórházba takarítani, mert azt jobban megfizették. 43 éves korától azután szállodákban mosogatott négy évig. 47 évesen pedig egy szendvicseket csomagoló élelmiszeripari üzemben kezdett dolgozni. 

Az élettársa, Imre alkoholistává vált, emiatt egyre nehezebb lett Orsolya megélhetése, az örökölt lakása rezsijét nehéz volt kifizetni, egy idő után nem is sikerült. Orsolya végül 48 éves korában szakított Imrével. 51 évesen volt egy infarktusa, emiatt azután nem tudott már munkát vállalni. A lakása rezsijét tartósan nem sikerült fizetni, nagy tartozás halmozódott fel. Végül a lakást elárverezték, neki nem maradt semmi az árából. 

Ekkoriban lett egy új élettársa, Zoltán, aki betonkeverő kocsin dolgozott. Orsolya hozzá költözött Diósdra. 53 évesen leszázalékolták, de azért dolgozott még valamennyit: nyáron az út szélén gyümölcsöt árult, télen krumplit, hagymát. Zoltán családjánál vigyázott gyerekekre. Később Zoltánt ápolta, amikor megbetegedett. Végül Zoltán meghalt, Orsolya 57 éves volt ekkor. Utána is Zoltán családjánál lakhatott, mivel kvázi-családtagnak tekintették. 

Bár Diósdon lakik, az orvosa Budapesten van. Most éppen nála járt, és akkor már beugrott a Csak Egyetbe is ebédelni. Rólunk a Kürt utcában hallott, azzal az ottani intézménnyel pedig régóta, még gyermekkorából ismerős (amikor a nagymamájával az ahhoz tartozó közfürdőt használta). De a Csak Egyetet is régóta ismeri – még ismerte személyesen egyik régebbi munkatársunkat, az érdekes nevű Ajándékot is.

Iszákosság aránya és hatása a munkahelyen és a családban

Az európai régióban az összes haláleset 10%-át okozza az alkohol. Magyarország európai viszonylatban a harmadik legrosszabb helyen áll az alkoholfogyasztással összefüggő halálozási mutató értéke alapján. (Hirdi 2022) Magyarországon a WHO egy felmérése szerint a lakosság 9%-a volt alkoholfüggő és 21%-a küzdött alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó különböző problémákkal. (Pirisi 2023)  Bizonyos csoportoknál fokozódhat az alkohol- és drogveszélyeztetettség. Ilyenek például: családtól távol, országon belül, vagy kívül tartósan munkát végzők; hajléktalan munkavállalók; külföldről áttelepült munkavállalók; állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a hosszabb munkaidő szignifikánsan összefügg az alkoholfogyasztás magasabb arányával és a kapcsolódó problémákkal. Emellett a fentieken kívül bizonyos munkahelyzetek és körülmények szintén veszélyeztető tényezőnek számíthatnak, ilyenek például a többműszakos munka, az éjszakai munkavégzés, a távmunka, a gyakori üzleti étkezések, a fokozott munkahelyi stressz, a munkavégzés alkohollal (például a vendéglátóipar a könnyű hozzáférés miatt). A munkahelyi kultúrán belül is számos olyan tényező van, amely fokozott kockázatot jelent, például a munkahelyi/társcsoporti nyomás, a felügyelet hiánya, a fizikai veszélyeknek kitettség. (Hirdi 2022)

Ausztrál adatok alapján az alkoholfogyasztás járul hozzá a munkahelyi balesetek és sérülések 11%-ához, és az alkohollal összefüggő hiányzások évente körülbelül 2 milliárd dollárjába kerülnek a vállalatoknak. Luxemburgban minden negyedik foglalkozási balesetért, tehát azok 25%-áért az alkohol a felelős. Minden hatodik munkahelyi elbocsátás az alkoholfogyasztás következménye. Az Egyesült Királyságban az alkalmazottak harmada másnaposan jár munkába, ami miatt koncentrációs nehézségeik vannak, csökken a termelékenységük, fáradtak és hibáznak. (Hirdi 2022)

Egy 2001-02-es hazai felmérés (a KSH NKI Életünk fordulópontjai kutatása) eredményei szerint az elvált nők az alkoholizmust említették gyakran (az egyik) fő negatívumként, amikor kutatók a válás okaira kérdeztek rá. Ez a tényező mintegy harmaduk számára volt (legalábbis az egyik) jelentős ok a válás mögött. (Földházi 2009) Gyakori eset, hogy az apa az alkoholizmusa miatt elveszti a munkáját, a család gazdasági hátrányba kerül, egyre kedvezőtlenebb társadalmi helyzetűvé válik, amit generációsan tovább is adnak. Ezzel párhuzamosan az alkoholisták érzelmileg beszűkülnek, kommunikációs képességük romlik, családi szerepeikben is egyre kevésbé tudják megállni a helyüket. (Buda, 1992, Pirisi 2023) Az alkoholista család a diszfunkcionális működése miatt nem tudja ellátni az alapvető szocializációs feladatait, ugyanis nem kínál a gyermekek részére megfelelő felnőtt szerepmintákat, illetve azonosulási modelleket. Elmarad a nemi szerepviselkedés megtanulása, a férfias és nőies magatartásmódok kialakítása, és azok érzelemteli, kommunikatív módon történő alkalmazása. (Buda, 1992) Az alkoholbetegek gyerekeinél megfigyelhető az identifikációs folyamat zavara, amely a szülők irracionális-inkonzisztens működése miatt alakul ki (például ugyanaz az apa egyszer brutális, mert ivott, másszor segítségre szorul, mert beteg, harmadszor gyengéd és szeretetreméltó, mert józan). (Solms, 1985)  Egy alkoholista férj esetében felvázolható egy jellegzetes, gyakran megfigyelt sémája a család ebből fakadó válságának, amely bizonyos időbeli állomásokra, fázisokra bontható. A családtagok a torz helyzetben diszfunkcionális családi szerepeket alakíthatnak ki, vagy sajátos negatív „játszmákat” folytathatnak egymással. (Pirisi 2023)

Írta: dr. Tárkányi Ákos (2025)

Források

Buda BÉLA (1992): Az alkohológia új távlatai. AEB, Budapest. 

Földházi Erzsébet: Válás. in: Demográfiai portré 2009. Budapest: KSH NKI.

https://epa.oszk.hu/03400/03464/00001/pdf/EPA03464_demografiai_portre_2009_019-028.pdf 

Dr. Hirdi Henriett Éva: A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében. Nővér 2022/3., 1-40. ol.

https://real.mtak.hu/169639/1/a-foglalkozas-egeszsegugyi-apolo-szerepe-az-alkoholfogyasztassal-kapcsolatos-problemak-azonositasaban-es-kezeleseben.pdf